- Grác (Graz)
- Innsbruck
- Fürstenfeld
- Güssing
- Weiz
- Barenschützklamm, Ötschergraben
- Wachau - Nibelungengau
- Hohe Wand, Rax, Schneeberg
- Várak, kastélyok Ausztriában
- Batthyányok földje
- végig a Rába (Raab) mentén
- Tabor
- St. Martin
- Herberstein, a kastély és az állatkert
- a Stubenbergersee és környéke
- Salzburg (és közvetlen környéke)
Bécs sokunk számára a NYUGAT-ot jelentette 1989 előtt. A mai schengeni határok mellett sokan el sem tudják képzelni, hogy micsoda nagy szó volt, hogy három évente el lehetett menni nyugatra és nem mindig Bécs felé ment az út (mert OTT már voltunk!). Mi viszonylag szerencsések voltunk, mert több ismerősünk is van Ausztriában, akikkel sikerült meghívó levelet küldetnünk a részünkre, bár elég nehéz volt elmagyarázni ennek a hátterét. Az első nyugati utam 1974-ben Ausztriába és Svájcba vezetett és az első nap első állomása Bécs volt. Már csak e miatt is erős nosztalgiával tekintek a városra. Na de ennyi elég is a múltból, ugorjunk át a jelenbe:
Peterskirche
a Michaelerplatz - a Hofburg bejárata
A kormányzati részeket leszámítva, gyakorlatilag egy nagy múzeum együttes lett a Hofburg. Teljesség igénye nélkül megpróbálom felsorolni az itt megtalálható kiállításokat, múzeumokat és egyéb meglátogatható helyeket.
- a Császári lakosztályok
- az Ezüstkincstár
- a Sissi múzeum
- a Spanyol lovasiskola
- a Régi hangszerek gyűjteménye
- az Ephesos múzeum
- a Természettudományi múzeum
- a Szépművészeti múzeum
- az udvari zenészek kápolnája
- a Kincstár
- az Udvari vadászati és fegyvergyűjtemény
- a Néprajzi múzeum
- az Albertina
- az Osztrák Nemzeti Könyvtár:
- a Papirusz múzeum
- az Ágoston rendi olvasóterem
- az Ágoston rendi templom
- Földgömb és eszperantó múzeum
- Osztrák film múzeum
- Osztrák színház múzeum
- Pillangók háza, Pálmaház
A pirossal jelzetteket sikerült eddig megnéznünk, így ezekről fogok egy kicsit részletesebben beszámolni.
A Kincstár (Schatzkammer): A Kincstárba a Svájci udvar felől tudunk bejutni. Figyelem: néha hatalmas sorok alakulnak ki, ha egyszerre érkezik ide több kiránduló busz közönsége. Ha bejutunk, tényleg a kincsek hatalmas tárházával találkozunk, bár a kincseken néha mást értenek mint mi (pld. nagy területet képeznek a különféle ruhadarabok, melyek valóban mesések, elkészítésük évekbe tellett, de a kincs nekünk az arany, a gyémánt). De azért "tényleges" kincsekkel is találkozunk, pld. II. Rudolf császár koronájával. Szerintem legalább egyszer érdemes megnézni, az biztos, hogy sokkal "kincstárabb", mint a fraknói.
A pillangók háza, pálmaház (Schmetterlinghaus, Palmenhaus): Bécs egyik legszebb szecessziós épületében található a pillangóház és egyben pálmaház is, kb. 200 m-re az Operaháztól. Erről csak annyit, hogy szebbnél-szebb pillangók szálldosnak a pillangóházban, egészen közelről megfigyelhetőek.
A Szépművészeti múzeum (Kunsthistorisches Museum): a múzeum Gottfried Semper és Karl von Hasenauer tervei alapján épült, akkor még a császári gyűjtemény elhelyezésére. 1891-ben nyitották meg és jelenleg is a világ egyik legnagyobb műgyűjteményének számít. Mi a klasszikus festészeti kiállítást néztük meg, itt valóban a legnívósabb festmények eldorádója található: Vermeer, Raffael, Velasquez, Rubens, Rembrand, Tizian, Tintoretto. Itt található a világ legnagyobb Brueghel gyűjtemény is. A lépcsőházban található kávéházat a világ egyik legszebb kávéházának tartják. Maga a főlépcsőház is egy műremek. Az egyiptomi részlegen is "átszaladtunk" gyorsan.
a Szépművészeti Múzeum
a Szépművészeti Múzeum
a Szépművészeti Múzeum - a kávéház
a Szépművészeti Múzeum - a fő lépcsőház
a Szépművészeti Múzeum
a Szépművészeti Múzeum
a Szépművészeti Múzeum
a Szépművészeti Múzeum - az antik részleg
A Múzeum Negyed mára Bécs egyik legelfogadottabb találkahelyévé nőtte ki magát. A környékén szokás szerint nagyon nehéz parkolni, a mélygarázsok lejáróit eléggé nehéz megtalálni, de érdemes, mivel ha valaki itt parkol, akkor nem tudja túllépni azt a parkolási időt, amit esetleg a felszínen a parkoló kártyákkal beállított (ez egész Bécsre érvényes). A mélygarázsok árai eléggé húzósak, de a büntetés még inkább!
De most térjünk vissza a negyedhez. A sok egyéb mellett két jelentősebb múzeum található itt: a mumok (Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien) és a Leopold Múzeum. Mi az utóbbit néztük meg, mert akkor úgy hirdették magukat, hogy Klimt kiállítás van benne és Ő az egyik nagy kedvencünk. Találtunk is néhány képet (talán 5-6-ot), de a többi kép inkább hasonlított egy modern munkásmozgalmi kiállításhoz. Valahogy az arányokról és a Klimt festmények számáról valahogy a plakáton elfelejtkeztek. E miatt utólag sajnáltuk a kiadott 10 Euro-t/fő, mivel ennél nem sokkal drágábban a Szépművészeti Múzeum ennél lényegesen nagyobb élményt kínált. Utólag persze okosabb az ember, de még Bécsben is csak óvatosan a reklámokkal!
advent Bécsben (2017)
advent Bécsben (2017)
advent Bécsben (2017)
És most elérkeztünk nemcsak Bécs, hanem Ausztria egyik legnagyobb látványosságához, a Schönbrunn-i kastélyhoz. A Múzeum Negyed felől könnyen megközelíthető autóval, csak 4 utca saroknyit kell visszafelé menni DK-i irányba a Ringen (az Opera felé), majd rátérni az 1-es útra (jobbra), amely Salzburg felé megy. Az U4-es metróval is ki lehet ide jutni. A kastélypark körül hatalmas felszíni parkolók találhatóak. Több bejárata is van a parknak, de a kastély látogatáshoz legcélszerűbb a főkapun belépni.
A beszámoló fotóalbuma ITT látható!
A beszámoló fotóalbuma ITT látható!
Amennyire jó volt a Tengerek Háza, az Állatkert igen nagy csalódás volt (a drágaságáról nem is beszélve.
A beszámoló fotóalbuma ITT látható!
Az Állatkertből átmentünk a Nagy Pálmaházhoz (kombijegy!). Ez nem az Állatkert területén található, így ha kimegyünk onnan, kérni kell egy pecsétet a karunkra, ha vissza akarunk menni. Ez végre tetszett. Küllemét tekintve nagyon hasonlít a London melletti Királyi Botanikus kert pálmaházára. Három részből áll, a középső rész páratartalma egészen elviselhető. A déli végén van a meleg pálmaház, az északi végén pedig a hideg pálmaház. Igazából nem sokat lehet írni róla, nagyon szép, érdemes megnézni. A Pálmaháztól északra egy hagyományos francia kert, délre pedig egy japán kert található. A kombijegy még érvényes a nem messze található sivatagi házba is.
A beszámoló fotóalbuma ITT látható!
Az Egyetem Botanikus kertjét már korábban meglátogattam, de novemberben (link az akkori látogatásra), így nem a legszebb arcát mutatta. Miután (mint azt már korábban írtam) a feleségemmel igyekszünk minél közelebb kerülni az adott helyen egy botanikus kerthez (ha van ilyen), így mivel most vele utaztam, természetesen nem hagytuk ki, főleg hogy előtte a Belvederét néztük meg, ami szó szerint a szomszédja. A Felső Belvederével egy magasságban van is egy átjáró ide. Jó tipp: a Botanikus kert melletti Jacquin utcában ingyen lehet parkolni, onnan a kert és a Belvedere is könnyen elérhető.
Magáról a Botanikus kertről nem írok semmit (esetleg érdemes a linken keresztül a korábbi bejegyzést elolvasni), meg kell nézni, beszéljenek a képek. Most - augusztus 1-n a teljes pompájában volt látható.
Ha valaki kíváncsi az összes képre, a Fotóalbumon keresztül meg lehet azokat tekinteni.
A beszámoló fotóalbuma ITT látható.
Kursalon
a Strauss szobor
Miután már többször voltunk Bécsben, olyan helyeket is felvehettünk a látnivalók listájára, melyeket korábban vagy nem ismertünk, vagy nem tartottunk érdemesnek meglátogatni a nagyobb látnivalók előtt. Ez a park abba a listába esett bele, amelyeket korábban nem is ismertem. A szokásos gondos kutatás alapján bukkantam rá és ráadásul bele is esett a szállodánk körüli 5-6 km-es sávba. A sok jó program közül ez volt az egyik legélvezetesebb.
Igen érdekes a története. 1964-ben Bécsben hatalmas kertészeti kiállítást rendeztek és ennek sikerén felbuzdulva további kiállításokat kívántak megrendezni. Ennek helyszínéül jelölték ki ezt a területet. Itt korábban sok híres némafilmet is forgattak, főleg a most Filmteich-nek nevezett tó körzetében. Megalakult egy munkacsoport csoport (több munkacsoport), amelyek az egyes földrészek, tájak, stb bemutatójának kidolgozásával foglalkoztak, és a "Bécsi Nemzetközi Kertbemutató 1974” területeként hatalmas sikert arattak. Később a koncepciót nem vitték tovább, inkább karbantartás címén az angolpark irányába tolták el a park megjelenését (ami szerintem jól sikerült).
A park körül rengeteg ingyenes parkoló van (2021), mi az északi kapunál tettük le a kocsit. Szerintem legalább 3-4 órát rá kell szánni a parkra. Mi a kapunál lévő vendéglő mögötti vízesés sornál mentünk le a tóig (Schwanensee), majd a túloldalról megkerülve jutottunk el a Rosenberg-ig (Rózsahegy). Itt átvágtunk a kert másik oldalára, hogy megnézzük a japán kertet, de az zárva volt (igaz nem volt nagy, így kívülről is meg tudtuk tekinteni).
a vízesések a vendéglő alatt
Innen a Brunnengerten felé vettük az utunkat, ez állítólag német típusú kert (igaz, én is több német városban láttam ilyen, vagy ezeknél nagyobb gyűrűs kutakat). Visszamentünk a Rosenberg-hez, majd mögötte elkanyarodtunk a Filmteich felé. Igazából nem nagyon lehet leírni annak szépségét, látni kell. Volt ott egy piros csőrű (kacsa? liba?), amit kézből lehetett etetni, hattyúk, kacsák a tóban, eszméletlen szép növényzet, minta valahol Közép-Amerikában járna az ember.
A térképen látni, hogy mindenhol, szökőkutak, kutak, csobogók (+ vendéglők) mindenhol. A gyerekekre is gondoltak, a nagy tó mellett hatalmas játszóterek. Több első osztályú WC is található a területen (működnek, nincsenek összefirkálva, szétverve). Több helyen mókusokkal is találkoztunk, egészen közel mennek az emberhez, ételt koldulva. Most a Covid miatt szinte alig volt ember a parkban, viszont érdekes módon a vendéglők viszont tele voltak.
Javaslom a Fotóalbum képeinek megtekintését is, ott talán jobban megismerhető lenne a park.
Mindenképpen megtekintendő, első osztályú helynek értékelem.
A beszámoló fotóalbuma ITT található!
A beszámoló fotóalbuma ITT látható!
A fő bejárat a Quadenstr felől van, ingyenes parkolóval. Ennek az a hátránya, hogy át kell vágni még az üvegházak között, hogy a kertekhez eljussunk, ráadásul az itt található pálmaház jelenleg nem működött. A többi bejárat elérhető a kerteket határoló utcákból. Maga a terület ingyenesen látogatható.
Állítólag ez Bécs egyik legkedveltebb házasságkötő helye, az egyik kert - kissé amerikai módon - pont az ilyen eseményekre volt kialakítva. Alapvetően két célból alakították ezt a helyet: jó pihenő hely, ahol még tanulni is lehet, valamint ötleteket adni a kertészkedőknek (rengeteg és sokszor egzotikus kertek kerültek kialakításra -lásd a térkép). Nekem összesen csak annyi volt a kifogásom, hogy kissé száraznak éreztem a kerteket, rájuk fért volna egy alapos locsolás.
Időközben persze többször voltam Bécsben, legutóbb (2017) éppen itt, az Operaház környékén volt dolgom. Az ismerőseimmel megebédeltünk a Hotel Sacherben (Mozart Kávéház). A húsleves nem volt rossz, de ennél azért én jobb húslevest főzök. Ehhez képest 8,50 Euró volt az ára. A bécsi virsli viszont tényleg finom volt. Ez után egy jót sétáltunk a Kärtnerstrassén és a Pálmaház környékén. Erről is felteszek néhány képet, mert az idő nagyon szép volt és jó képeket lehetett csinálni.
Bécsben nagyon sok templom is található (irigylésre méltó állapotban), ezek közül is néhányat bemutatok:
Bécs egyik kedvelt látványossága az adventi vásárok tömkelege. Erről is bemutatok néhány képet (2017. 12.):
Bécs néhány olyan épületéről is feltöltök néhány képet, amelyek kiemelkedően szépek, viszont turisztikai szempontból talán annyira nem érdekesek, de hozzátartoznak Bécs látképéhez:
Ez városka Bécstől nincs messzebb, mint 5 km. Legegyszerűbb úgy ide eljutni, hogy visszatérünk a Budapest felől jövő út kis-Duna melletti szakaszára és tovább megyünk a Duna mellett (vigyázat, nem szabad átkelni a túlsó partra, ott mások vannak).
Maga a városka dimbes-dombos helyen épült a Duna D-i oldalán. A legnagyobb dombon található a fő nevezetessége: az Augustiner Chorherrenstift (Ágoston-kanonok-rendi templom és kolostor). A kolostoregyüttes olyan jó helyen fekszik, hogy egy időben VI. Károly német-római császár (III. Károly magyar király) ide akarta áthelyezni császári rezidenciáját, ebben csak halála akadályozta meg. A templom legnagyobb látványossága a Verduni oltár (semmi köze a francia Verdun-höz, alkotója magyarosan írva Verduni Miklós volt), amely egyike a legjelentősebb zománcmunkáknak Európában. A rendháznak van múzeuma is.
A megtekinthető szobák nagyon szépek, és igen érdekes a konyha is.
Ezek közül az egyik Laxenburg. Az A2-es autópályán kell elhagyni Bécset, de figyelni, kell mert nem kell messze menni rajta! Eredetileg vadászkastélynak épült egy hatalmas park közepén. Amikor legutóbb ott jártunk 1,5 eurót kellett fizetni belépődíjként. A gyönyörű parkot különféle irányban futó csatornás és patakok szelik át. Maga a vadászkastély egy szigeten található, az egyik oldalról egy komppal közelíthető meg (fizetős!), a másik oldalról egy hídon keresztül. A kompot annak ajánlom, aki nem akar egy szép nagyot kerülni, mert különben érdemes hátulról a kastélyhoz elsétálni. Tipikus angol kert kialakítású a park. A legnagyobb tavon csónakázni is lehet.
2021-ben az egyik este még bementünk Badenbe egy kis esti sétára. Ez volt az egyetlen hely, ahol egy kcsit csalódtam, aminek az volt az oka, hogy néhány nappal azelőtt azt olvastam (ha jól emlékszem), hogy a várost felvették az UNESCO világörökségi listájára. Sok helyet láttam már, ami rajta van ezen a listán, de valahogy itt ezt nem éreztem helyénvalónak (valószínűleg tévedek, de ez van). Ebben az is közre játszhatott, hogy nappal valószínűleg többet láttunk volna belőle. Korábban már láttuk a Rózsakertet (Doblhoffpark) és környékét, most a Casinó környékét néztük meg, valamint a konkrét belvárost. Nekem egy kissé olyannak tűnt, mint más város a környéken. Elsétáltunk a Beethoven ház mellett ki a Főtérre, majd onnan a Casinó felé vettük az utunkat. Ott elsétáltunk a Mozarttempel-ig. Az ilyen antik jellegű műtemplomok a német nyelvterületen eléggé jellemzőek. Visszafelé egy kicsit megálltunk a Sommerarena mellett (ami egy nyári fedett zenés színház), mivel nagyon jó klasszikus zene hallatszott ki a nyitott ablakokon. Kár, hogy csak az utolsó három számot hallottuk, nagyon jó volt a zenekar. Ez után lesétáltunk a Casinó-hoz. Eléggé giccses megvilágítása volt, nagyon kihívó színű szökőkutakkal. Ez után visszamentünk a szállodánkba. Egy esti sétára jó volt, de csak ennyi.